Aki járt már valaha nyáron Hajdúsoboszlón, annak nem kell bemutatnom, hogy mennyire imádnivalóan pezsgő ez a kicsi város. Ehhez elég sokat hozzáad, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, de ezen túl, a fürdő kapuin kívül is megállás nélkül lehet pörögni, nappal is, és főleg éjszaka. Mindkét napszakban volt már szerencsém felfedezni a várost, méghozzá számtalan alkalommal, de az első jelző, ami még mindig eszembe jut róla, hogy megunhatatlan. 

Idén először a főszezon legelső napján érkeztünk ide, ezzel kissé elkerülve a kánikulát és a csúcsforgalmat, de cseppet sem mellőzve a hamisítatlan 'Szoboszlói Életérzést'. Strandolás után tettünk egy sétát a városban, és éppen a legmegfelelőbb helyet kerestük arra, hogy elfogyasszuk a vacsoránkat, amikor is szinte szó szerint szembe jött velünk a Kemencés csárda, és onnantól nem is volt kérdés, hová ülünk be - vagy inkább ki, mivel ekkor már hívogatott minket a tökéletes nyár esti idő a hely hatalmas teraszára.

A csárda hangulat adott volt, hiszen a teraszon élőzene szólt, ami ugyan becsalogatott minket, de miután leültünk, az első gondolatom mégis az volt, hogy talán kicsit nehézkes lesz emellett a kommunikáció. Ez a gondolat szerencsére hamar tovaröppent, ugyanis a kellemes dallamok inkább feldobták a hangulatunkat, mintsem akadályozták a társalgást. Az este csúcspontja is a zenészekhez köthető, akik egyenként odamentek minden asztalhoz, és akár még kérni is lehetett tőlük, hogy mit játsszanak el, nekünk azonban külön hatalmas meglepetés volt, hogy a zenész saját maga találta ki az asztaltársaságunk közös kedvenc mulatós számát. Nos, nem számítottunk arra, hogy aznap este még közösen fogjuk énekelni Kis Grofo leghíresebb sorait, de Hajdúszoboszlón ilyen is megtörténhet, mitöbb, meg is történik.

A hangulat tehát adott volt, és az étvágyunk is megjött az egész napos csúszdaparkozás után, tehát már nagyon vártuk a vacsoránkat. A legjobb, hogy igazán nem is kellett rá sokat várni (de hozzá kell tenni azt is, hogy közel sem volt csúcsforgalom, egy átlagos nyári estén talán szabad helyet sem találtunk volna az étteremben este hét óra tájt). Az étlapon kizárólag hagyományos, magyaros ételek találhatók, illetve van egy külön pizza étlap is. Én személy szerint ötvöztem a kettőt, és egy magyaros pizzát rendeltem, ami rendkívül finom volt és bőséges - ez utóbbit bizonyítja, hogy nem sikerült teljesen egyedül megennem. Egyáltalán nem hasonlított a pizzériás pizzákra, sem kinézetre, sem pedig ízre, azoknál jóval tartalmasabb és ízletesebb volt, a látványa pedig szerintem önmagáért beszél:

A leves nálam kimaradt, de a társaságom többi tagja nem győzte dícsérni a gazdagon tálalt leveseket (újházi tyúkhúsleves, babgulyás és halászlé). Bár már több helyen is találkoztam ilyennel, de még mindig rendkívül aranyos megoldásnak tartom a levesek kis bográcsban történő szervírozását:

A hely árai alapvetően is teljesen korrektek, de ha hozzávesszük, hogy egy külföldiek által is sűrűn látogatott üdülőváros központi részén helyezkedik el, akkor méginkább elfogadhatónak mondhatjuk. Az élőzene, a barátságos kiszolgálás, a finom ízek, és már eleve Hajdúszoboszló véget nem érő varázsa pedig mindenképpen feledhetetlenné teszi az itt töltött időt.
Ha nem jártatok még ebben a városban, mindenképp látogassatok el ide, a Kemencés csárdát már szívből ajánlhatom, de számos hely van még itt, ami kipróbálásra vár, és ami biztos nem okoz csalódást!